Elöző bejegyzés
1999-ben, alapítóként csatlakozott a Kaposvári Vízilabda Klubhoz Nagy Péter, akit az egyesület évzáróján búcsúztattak el nyugdíjba vonulása alkalmából.
– Biztos, hogy visszahúz majd a szívem, az edzéseket látogatni fogom, már csak kíváncsiságból is. Az alapítás óta a klubnál dolgoztam, gyakorlatilag valamennyi korosztályt végig jártam edzőként. Eleinte főként az úszás volt az, ami közelebb állt hozzám, napi szinten készülnöm kellett egy-egy vízilabda edzésre, de aztán belerázódtam – emlékezett vissza a kezdetekre Nagy Péter.
A KVK edzője teljesen nem fog eltávolodni az egyesülettől, a búcsú pillanatai azonban így is meghatóra sikerültek számára.
– Eddig is tudtam, hogy nehéz lesz, de amikor elbúcsúztattak, akkor játszódott le az elmúlt 25 év, ebben éltem, ez a napi rutinom része volt. Az edzés az szent dolog volt és szerencsére ritkán is hiányoztam – tette hozzá Nagy Péter.
“Peti bácsi” nem csak a sportra próbálta nevelni a kezei között megforduló fiatalokat.
– A sport megtanít nyerni és veszíteni, ami manapság nagyon fontos lenne mindenki számára. Ezek közül a gyerekek közül rengetegen megszerették a mozgást, sokan lejárnak a volt tanítványaim közül is rendszeresen mozogni, ez fontosabb mindennél. Ebben a sportágban mindenért meg kellett küzdeni, itt kevés a szerencse és talán ezt is sokan megtanulták a kezeim alatt – emelte ki a klub egyik alapítója.
Nagy Péter szerint a pályafutása során az is fontos volt, hogy hobbiként is tekintett az edzősködésre, így mindig igyekezett új dolgokat tanulni, fejleszteni a tudását.
A búcsú pillanatai
“Ezt nem lehet pénzért csinálni. Az elején nem is volt sok pénz ebben a sportágban, de mi akkor is ott voltunk mindennap az uszodában, mert ez volt az életünk – zárta gondolait a kaposvári vízilabdázás egyik emblematikus figurája.
